A polgárosodó társadalmi réteg között terjedt el. Vonásaiban hangulatos, kellemes és otthonos. Jellemző volt, hogy sok olyan használati tárgyat, bútort és dekorációs elemet is használtak, melyet maguk készítettek a lakók.

A berendezést illetően jellemzőek az egyszerű formák, visszafogott díszítések. Kerülik a hivalkodó berendezési tárgyakat, dekorációt. A fő hangsúly a családon van, az ott élőket szolgálja ki és a társas együttélés a legfőbb funkció. Innen erednek az olyan közösségi terek, mint a nappali, mely gyakorta az ebédlővel egy légtérben van.

A tartós és jó minőségű alapanyagból készült tárgyakat nem dobták ki, hanem újrahasználták, átalakították és esetleg más funkcióval látták el. Így egy-egy értékes darab több generációt is szolgálhatott. Ez ma már kevésbé jellemző.

Az ilyen otthonokban minden kéznél van. Könnyen elérhetőek a ruhák, tányérok, poharak. nem rejtik fiókokba és szekrényekbe, jobban szeretik a polcos megoldásokat. Szeretik fölöltöztetni az egész lakást. Sok a pléd és párna, amiknek szintén kényelmi funkciójuk van.

Színek tekintetében a föld színeket és a pasztell árnyalatokat helyezik előtérbe. A textileken akárcsak a bútorokon a minták apró virágokból, indákból vagy jellemző termésekből áll.